Tegnap kötözéskor gondoltam, kéne egyet fotózni (mostmár nem fotózom naponta a lábamat) és utólag vettem észre, ahogy a képet nagyítgattam, hogy egy fémdarab lóg ki az egyik fedetlen, nyers húsos részből. Felhívtam gyorsan az ügyeletet, ahol azt mondta a doki, hogy jó lenne, ha bemennék, mert lehet, hogy semmi rossz, de ezek a mikroklippek ok nélkül nem szoktak a felszínre jönni és látatlanban nem meri azt mondani, hogy várjak nyugodtan. Bementünk, be is hívtak gyorsan, kibontottam a kötést és akkor kezdődött a fejvakarás. Többen is megkérdezték, hogy hol volt a műtét és mikor látta ezt utoljára orvos. Szegény ügyeletesek, sosem láttak még ilyet, nem is igen mertek hozzám nyúlni, amíg a plasztikai sebészetről le nem jött valaki. Addigis megröntgeneztek, kérdezték, hogy mióta ilyen fekete, miért ilyen dagadt, stb-stb. Egy ott készült képpel kedveskednék most, a körmömön látható barna trutyiért elnézést, ilyeneket kezd kiengedni magából a sebem, amikor nincs bekötve (gondolom a kötés alatt is, csak az a kötésen landol, ugye). A fémdarab jól látszik, a lebeny alsó széle alatt kandikál ki a húsból. A plasztikai sebész ügyesen kiszedte és már jöhettünk is.
Ami még tegnap feltűnt - túl azon, hogy a lebenyről, mint egy vízihulláról, elkezdett lefoszlani a bőr -, hogy az egész lebeny lejjebb csúszott. Szépen fel volt varrva a körmöm mellé, most viszont, amióta az a varrat kiesett, csúszik lefelé. Jól látszik ez, ha a mai képet összehasonlítjuk az egy hónappal ezelőttivel. Viszont oldalról már sokkal-sokkal szebben néz ki! Ilyen volt és ilyen most.
